2017. Június 25. 21:54
Hatóság bűnöz!





- Hungyar videói
- Leparcarmen videói
Az oldal videói

Ajánló:

- Tigáz vs Esküdtszék
- PJP vs EDV ZRT
Navigáció
Főoldal
Hírek
Cikkek
Letöltések
Linkek
Kapcsolatfelvétel
Galéria
Keresés
RSS Hirek

EI oldala
Hanganyag
Videók
Kamerák
Dózis hírek
1. Mecseki mocsok

2. Pszichológiai szakvélemény

3. Autó tolvaj Főbíró!

4. Belépési kérelem

5. viz-gáz

6. A képlet

7. Tigáz vs Esküdtszék

8. "INTHETŐ Magyar állampolgár"

9. Minden mindegy

10. Döntöttem

11. Közölmény

12. Ország a Nép ellen

13. Értelmetlen hatóság!

14. Sokezeréves összefüggés.

15. KÁL ŐRZŐJE!

16. Tisztelt Miniszter Úr!

17. "...minek nevezzelek?"

18. Téboly

19. Rólunk...

Hírek oldalra...
Security System 1.9.0 © 2006-2008 by BS-Fusion Deutschland
Kapcsolat
Cím:
Kiss Imre
2065 Mány
Alsóörs puszta 3594/1

E-mail:
kissimre3@citromail.hu

Telefon:
06-30/911-85-63
RSS
Hírek

Cikkek

Letöltések

RSS - Puzdra oldal
Kérdések:...
Hegyek vizek energia...
Három mag-Ister...
Keve Hun gondolatok...
Széna, csikó, ladik, g...
RSS - Hunszkíta hírek
"Jövőnkért" ...
Az emberi butaság!...
Hegyek vizek energia...
Szada előadás...
Csellengők 1...
RSS - Hunszkita letöltés
PJP vs EDV ZRT...
Silverlight...
A Tanu...
Budapesti mesék...
JKI Szfvár 2011.11.24....
Tauzin Krisztina 11092...
Tigáz vs Esküdtszék...
Kiss Imre összes...
A modern világ legnagy...
Siklósi András 2011.03...
RSS - Magyar Valós Hírek
Világ kormány a magyar...
Halálsoron...
A globalisták csapdája...
Hogyan lehet hidakat é...
Elmebaj... nokság avag...
RSS - Hun Unio
Közeleg a kriptol...
Már az IMF szerint is ...
A BANK...
61200 százalékos hozam...
Kína saját Bitcoint fe...
RSS - Köztársasági elnök
Hogyis van ez? Nagyot ...
Elnök...
A KÖZTÁRSASÁG t&o...
A Leltár...
Az Alkotmány...
Dátumok közötti idő
Ennyire szoros időt 896, 907, 997, 1000, 1012 még nem jegyzett a barométer.
Verecke, Pozsony, Német-hon, Esztergom, Baranya.
Innentől már csak 350 év, és nem maradt igaz magyar.

" Decretum...Ugros eliminandos esse"

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV
Ez már centenárium.

"1913. évi XXII. törvénycikk
ágyugyár felállitásáról1

1. § A m. kir. pénzügyminiszter által a m. kir. kormány képviseletében a „Skodawerke Aktiengesellschaft” pilseni és „Fried. Krupp Aktiengesellschaft esseni czéggel ágyugyárnak felállitása és üzembentartása tárgyában 1913. évi április 21-én kötött s a jelen törvény mellékleteként beczikkelyezett szerződés jóváhagyatik; - és a pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az alapitandó „Magyar Ágyugyár Részvénytársaság” részvénytőkéjéből az emlitett szerződés III. §-a értelmében a m. kir. kormány által készpénzbefizetés ellenében névértékben átveendő hét (7) millió korona névértékü részvény vételárát a pénztári készletekből fedezhesse.

Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy a mellékelt szerződés VI. §-ában emlitett iparvágány megépitésének költségeit, valamint a szerződés XI. § c) pontja esetében az ott megjelölt szolgáltatásokért a „Fried. Krupp Aktiengesellschaft” esseni czég részére fizetendő egy (1) millió koronát a pénztári készletekből fedezhesse.

2. § Az 1. § értelmében a törvényhozás által jóváhagyott szerződés rendelkezései irányadók az alapitandó „Magyar Ágyugyár Részvénytársaság” megalakulására és szervezetére annyiban is, amennyiben az 1875. évi XXXVII. törvénycikknek idevonatkozó rendelkezéseitől eltérnek.

3. § Utasittatik a pénzügyminiszter, hogy amennyiben a magyar ágyugyár működési körét a jelen törvény mellékletét képező szerződés alá eső czikkeken kivül a szerződés XI. §-ának e) pontja alapján más czikkek gyártására is ki akarja terjeszteni, arra vonatkozólag az engedélyt mindenkor csak a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg ugy adja meg, hogy ez által a már létező magyar iparvállalatok jogos érdekei veszélyeztetve ne legyenek.

4. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a miniszterium bizatik meg.

A szerződés szövege a következő:

„Szerződés, mely a törvényhozás jóváhagyásának fenntartása mellett egyrészt a m. kir. kormány képviseletében a m. kir. pénzügyminiszter, másrészt a „Skodawerke Aktiengesellschaft” pilseni és a „Fried. Krupp Aktiengesellschaft” esseni czégek között alólirt helyen és időben az alábbiak szerint köttetett.

I. § A m. kir. kormány az alábbiakban „Skodá”-nak nevezett „Skodawerke Aktiengesellschaft” pilseni czéggel, a jelen szerződést szintén aláiró és az alábbiakban „Krupp”-nak nevezett „Fried. Krupp Aktiengesellschaft” esseni czégnek jelen szerződésben körülirt közreműködésével ágyugyárnak Magyarországon való felállitása és üzembentartása czéljából - „Magyar Ágyugyár Részvénytársaság” névvel, közösen részvénytársaságot alapit. A társaság székhelye Budapest.

A társaság alapszabályai a szerződő felek által egyetértőleg állapitandók meg; a társaság alakuló közgyülése az alapszabályokat változatlanul elfogadni tartozik.

Jelen szerződés határozmányai, mint a szerződő felek által a jelen szerződésben egymásnak, mint alapitóknak biztositott előjogok - szószerinti szövegben veendők fel a társaság alapitási tervezetébe és azok, mint ilyenek, a közgyülés határozata által később sem változtathatók meg.

II. § Az ágyugyár a társaság költségén, Kruppnak a jelen szerződésben körülirt közreműködésével, Skoda által Győrben állittatik fel. A gyárnak képesnek kell lennie, hogy a közös hadseregnél és haditengerészetnél, valamint a m. kir. honvédségnél használatban levő vagy a jövőben használatba veendő mindennemü és minden öblü [kaliberü] (beleértve a legnagyobb öblöket [kalibereket] is) tábori, hegyi, vár-, tengerparti és tengerészeti lövegeket, valamint a hozzátartozó lövegtalpakat, tornyokat és felszereléseket - mindazonáltal a félgyártmányoknak, pánczéllemezeknek és lőszereknek kizárásával - a magyar honvédség összszükséglete számára, valamint a közös hadsereg és a haditengerészet szükségletének a kvóta arányában Magyarországra eső részében előállitsa. Mennyiségbeli szolgáltatási képességének tehát meg kell felelnie a magyar honvédség szükségletének, valamint a közös hadsereg és a tengerészet szükségletéből a közös ügyek költségeinek felosztására nézve megállapitott kvóta arányában a magyar korona országaira eső részesedésnek.

Ezzel szemben a magyar kormány kötelezi magát, hogy gondoskodni fog arról, hogy, a bronzcsöveket kivéve, az első bekezdésben felsorolt czikkekből a magyar honvédség összes szükséglete, valamint a közös hadsereg és a haditengerészet szükségletéből a kvótaarány szerint Magyarországra eső rész - a jelen szerződés tartamára kizárólag ennél a gyárnál fedeztessék, amennyiben a szállitási határidők és a gyártmányok műszaki minősége ezt megengedik és amennyiben a gyár magasabb árakat nem követel, mint amilyenek hasonló czikkekért Ausztriában fizettetnek.

III. § A Magyar Ágyugyár Részvénytársaság részvénytőkéje tizenhárom millió (13 000 000) koronában állapittatik meg, mely összegből a magyar királyi kormány hét (7) millió korona, Skoda pedig négy (4) millió korona névértékü részvényt készpénzbefizetés ellenében parin átvesz. A fennmaradó és ugyancsak teljes összegben befizetettnek tekintendő kettő (2) millió korona névértékü részvényeket Skoda a Magyar Ágyugyár Részvénytársaság megalakulásakor ellenérték gyanánt kapja az ágyugyár felállitásával és üzembehelyezésével kapcsolatos és a VIII. §-ban körülirt műszaki szolgáltatásaiért, valamint az ágyugyár üzletkörébe eső összes tapasztalatainak, szerkezeteinek és szabadalmainak ugy a m. kir. állami vasgyárak, mint az uj részvénytársaság részére való átengedéseért. Skoda arra kötelezi magát, hogy a birtokában levő részvényeket a szerződés tartama alatt másnak, mint a m. kir. kormánynak nem adja el. Másrészt a m. kir. kormány kötelezi magát arra, hogy részvényeinek eladásakor azokat elsősorban a Skoda czégnek fogja az V. §-ban megállapitott feltételek mellett felajánlani.

A részvénytőke netaláni felemelésében a m. kir. kormánynak és Skodának eredeti részvénybirtokuk arányában kell résztvenniök és a részvények eladására vonatkozó fenti határozmányok természetszerüleg az uj részvényekre nézve is érvénynyel birnak.

IV. § A jelen szerződés tartama huszonöt (25) üzleti évben állapittatik meg.

A szerződés tartama a Magyar Ágyugyár Részvénytársaságnak mindenesetre az 1913. év folyamán történendő megalakulásának napjával kezdődik. Ha a szerződő felek egyike sem mondja fel a szerződést két évvel annak lejárta előtt, akkor a szerződés önműködőleg további tiz (10) évig marad érvényben. Ez minden további tiz év lefolyása után megismétlődik.

V. § A m. kir. kormánynak - amennyiben a szerződés felmondása az ő részéről történik - jogában, de egyuttal kötelességében is áll, hogy a Skoda birtokában levő összes részvényeket a szerződés lejártának napján az öt utolsó üzleti év átlagos osztalékának huszszorosáért, de legalább is az eredeti névértékért megváltsa.

Ha Skoda részéről történik a szerződés felmondása, ebben az esetben ez a czég köteles a birtokában levő összes részvényeket a m. kir. kormánynak a fenti feltételek mellett egyidejüleg megvételre felajánlani és csakis akkor áll jogában felettük szabadon rendelkezni, ha ez az ajánlat elutasittatik.

VI. § A m. kir. kormány kötelezi magát, hogy az iparvágányt, amely a gyárat a m. kir. államvasutak vonalaihoz csatolja, saját költségén megépiti.

VII. § Skoda kötelezi magát, hogy a gyár felállitása és üzembehelyezése körül a következő határidőket fogja betartani:

A gyár a Magyar Ágyugyár Részvénytársaság megalakulásának napjától számitott két éven belül üzembe helyezendő olyképen, hogy ettől az időponttól kezdve a tábori, hegyi, vár-, tengerparti és tengerészeti lövegek gyártásának terén a 15 cm-ig terjedő öblöt (kalibert) bezárólag, valamint a mozsarakat illetőleg 30 1/2 cm-ig terjedő öblöt (kalibert) bezárólag a II. szakaszban körülirt teljes szolgáltatási képességének megfeleljen. További két év alatt abban a helyzetben kell lennie a gyárnak, hogy minden öblü (kaliberü) taraczkot és mozsarat gyárthasson. További három év alatt abban a helyzetben kell lennie, hogy akármily öblü (kaliberü) bármilyen löveget gyárthasson, ugy hogy ezen időpontig egy sorhajónak felfegyverzését előállithassa és a sorhajón felállithassa; mi mellett egyetértés áll fenn a tekintetben, hogy az ágyugyár részvénytársaságnak megalakulása után legfeljebb három éven belül a megfelelő megrendelést meg kell kapnia és hogy ugyanakkor, amikor a megrendelést átveszi, a tengerészeti igazgatás részéről megkivánt szerkezetnek részleteiben olykép kell megállapitva lennie, hogy az anyag feladása a megrendelés napján kezdetét vehesse.

A gyárnak a továbbiakban képesnek kell lennie, hogy minden két év alatt egy-egy sorhajónak felfegyverzését előállithassa, ami mellett feltételeztetik, hogy a megrendelés négy évvel a kivánt szállitási határidő előtt történik.

VIII. § Skodának és Kruppnak az ágyugyár felállitásával és üzemével kapcsolatos műszaki szolgáltatásai az alábbiakban iratnak körül, kifejezetten megjegyeztetik azonban, hogy Kruppnak kötelességei kizárólag a csőgyártásra vonatkozó munkákra szoritkoznak és pedig a XI. § c) bekezdése értelmében, mig az összes többi szolgáltatásokat Skoda egyedül köteles teljesiteni.

Skoda a gyár részére az összes terveket és pedig ugy az épitmények, mint a gép és egyéb felszerelés részére szállitja, kiadja a megfelelő megbizásokat, felügyeletet gyakorol azok végrehajtása körül, vezeti az üzembehelyezést, mindezen feladatokra a szükséghez képest saját személyzetét bocsátja rendelkezésre és egyáltalában legjobb tudását és képességét értékesiti, hogy a gyár oly módon legyen felszerelve, mely a gyártás lehető legmagasabb műszaki tökélyét és lehető legnagyobb gazdaságosságát biztositja. Ezekért a szolgáltatásokért Skodának a két millió korona névértékü részvényeknek a III. §-ban emlitett dijmentes átadásán kivül semmi további dijazásra igénye nincsen.

Az itt emlitett részvényeknek átadása képezi a kártalanitást mindazoknak a löveggyártásra vonatkozó tapasztalatoknak, szerkezeteknek és szabadalmaknak átengedéséért is, amelyeknek Skoda a szerződés megkötése idején birtokában van. Ezeket, ideértve az általa megszerzett Krupp-féle szabadalmakat is, Skoda tehát az ágyugyár egész gyártási körét illetőleg azonban kizárólag csak az osztrák-magyar monarchiába szóló szállitások czéljaira dijmentesen köteles rendelkezésre bocsátani.
.............................................................................................................................................."

Hadd ne emeljem be az Uru-páni szerződést, de alapjai:
A legfontosabb szerződések a következők:
Lisszaboni Szerződés

Aláírás dátuma : 2007. december 13.

Hatálybalépés dátuma : 2009. december 1.

Cél : az EU demokratikusabbá és hatékonyabbá tétele, valamint annak biztosítása, hogy képes legyen jobban, egységes fellépés keretében kezelni a globális problémákat, például az éghajlatváltozást.

Főbb változások : az Európai Parlament hatáskörének kibővítése, a tanácsi szavazási eljárások módosítása, polgári kezdeményezés , az Európai Tanács állandó elnöke, új külügyi főképviselő, új uniós diplomáciai szolgálat.

A Lisszaboni Szerződés meghatározza, hogy mely hatáskörök:

tartoznak az EU-hoz,
tartoznak az EU tagállamaihoz,
közösek.

A Lisszaboni Szerződés teljes szövege

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést (2004) pdf(3 MB) Az előző linken elérhető szöveg fordításai – amelynek céljai hasonlóak a Lisszaboni Szerződés céljaihoz – a tagországok aláírták, azonban nem ratifikálták.
Nizzai Szerződés

Aláírás dátuma : 2001. február 26.

Hatálybalépés dátuma : 2003. február 1.

Cél : olyan intézményi reform, amelynek révén az EU 25 tagállammal is hatékonyan működhet.

Főbb változások : a Bizottság összetételének módosítására vonatkozó módszerek meghatározása, illetve a tanácsi szavazási rendszer átalakítása.

A Nizzai Szerződés teljes szövege
Amszterdami Szerződés

Aláírás dátuma : 1997. október 2.

Hatálybalépés dátuma : 1999. május 1.

Cél : az uniós intézmények megreformálása a jövőbeli tagállamok csatlakozására való felkészülés céljából.

Főbb változások : az EU-Szerződés és az EGK-Szerződés módosítása, átszámozása és egységes szerkezetbe foglalása. Átláthatóbb döntéshozatal (a rendes jogalkotási eljárás nagyobb mértékű alkalmazása).

Az Amszterdami Szerződés teljes szövege pdf(3 MB) Az előző linken elérhető szöveg fordításai
Szerződés az Európai Unióról – Maastrichti Szerződés

Aláírás dátuma : 1992. február 7.

Hatálybalépés dátuma : 1993. november 1.

Cél : a gazdasági és monetáris unióra való felkészülés, illetve a politikai unió egyes elemeinek (polgárság, közös kül- és belpolitika) bevezetése.

Főbb változások : az Európai Unió létrehozása, illetve az együttdöntési eljárás bevezetése, amely nagyobb szerepet biztosít a Parlamentnek a döntéshozatalban. Újfajta együttműködési formák az uniós kormányok között, például a védelem és a bel- és igazságügy területén.

A Maastrichti Szerződés teljes szövege pdf(4 MB) Az előző linken elérhető szöveg fordításai
Egységes Európai Okmány

Aláírás dátuma : 1986. február 17. (Luxembourg) / 1986. február 28. (Hága)

Hatálybalépés dátuma : 1987. július 1.

Cél : az uniós intézmények megreformálása a Portugália és Spanyolország csatlakozására való felkészülés céljából, illetve a döntéshozatal felgyorsítása az egységes piac előkészítése keretében.

Főbb változások : a minősített többségi szavazás kibővítése a Tanácsban (hogy az egyes tagállamok nehezebben tudják megvétózni a jogszabályjavaslatokat), az együttműködési és a hozzájárulási eljárás létrehozása, a Parlament befolyásának növelése.

Az Egységes Európai Okmány teljes szövege pdf(9 MB) Az előző linken elérhető szöveg fordításai
Egyesítési szerződés – Brüsszeli Szerződés

Aláírás dátuma : 1965. április 8.

Hatálybalépés dátuma : 1967. július 1.

Cél : az európai intézményrendszer egyszerűsítése.

Főbb változások : az akkoriban három különálló közösségből (EGK, Euratom és ESZAK) álló Európai Közösségek számára egyetlen Bizottság és egyetlen Tanács létrehozása. Az Amszterdami Szerződés hatályon kívül helyezte ezt a szerződést.

Az egyesítési szerződés teljes szövege
Római Szerződések – az EGK-Szerződés és az Euratom-Szerződés

Aláírás dátuma : 1957. március 25.

Hatálybalépés dátuma : 1958. január 1.

Cél : az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) létrehozása.

Főbb változások : az európai integráció kiterjesztése az általános gazdasági együttműködésre.

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés pdf(585 kB) Az előző linken elérhető szöveg fordításai
Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés

" Decretum...Ugros eliminandos esse"

Egy kis vakcinázás, deviza-hitelezés, közben "finnugorizálás"
A RÓT törvények fordítva TÓR A fordított értelmezésével Benes dekrétum is belefér.
Hurrá URU-PÁN!




Hozzászólások
#1 | zsutom - 2016.06.07. 18:08:22
Én még a csattanó kedvéért sem hurráznék.
#2 | Csicseri - 2016.06.12. 00:51:59
Nem értem, miért kell ilyen szerződésekkel foglalkozni, és idődet fecsérelni rá. Nincs jobb dolgotok? Ha ennyire ráértek, akkor szóljatok, és adok munkát, ha annyira dolgozni akartok, vagy inkább töltsétek magatokkal az időt, annak nagyobb haszna van.
Nem is vagyunk EU tagok sem, mert aki aláírta, annak nem volt a Magyar királytól felhatalmazása az aláírásra, sőt csak a Magyar király írhat ilyen szerződést alá. A magyaroknak, és az ezer éves királyságnak semmi köze ezekhez a szerződésekhez. Talán elfelejtettétek, hogy Magyar királyság létezik, és nem szűnt meg? Ennyire be lettetek etetve a hülyeséggel?
Tessék elolvasni a Jelenések könyvét, amely szintén bizonyítja, hogy létezik a ezeréves királyság, és nézzétek meg a Szent koronát. Csak a magyar királyság lehet, amíg Egy vagy Ég Magyar király beleegyezik a megszüntetésébe. Keressétek meg a Magyar királyt, ha változást akartok.
Csak azok a szerződések, törvények, rendelkezések, szabályozások érvényesek, amelyet az utolsó Magyar király jóváhagyott, és azok a szerződések, rendelkezések, szabályozások lehetnek érvénytelenek, amelyeket a Magyar király elfogadta a törlését. Itt a trónbitorló, pl. Habszburg nevezetű emberek nem voltak magyar királyok, de semmilyen kormányzó, miniszterelnök, államfő, sem magyar, vagy magyar honban élő más nép tagja, vagy akár valamilyen vallású nem hozhat sem szerződést, sem törvényt, sem rendelkezést, sem szabályozást, amit a Magyar király nem fogadott el. Ez a törvény.
Azt is meg lehet, nézni, hogy Magyar király csak olyan magyar ember lehet, aki tudó, úru, aki a magjával azonosult, így könnyen el lehet dönteni, ki volt magyar király, ki most a Magyar király és ki trónbitorló.
Az utolsó magyar király Mátyás királyunk volt, akit ismertek. Azok a törvények érvényesek most is az ezeréves magyar királyságban.
Minden magyar tudja, hogy "Meghalt Mátyás oda az igazság." Hallott valaki, hogy visszajött az igazság, vagyis a Magyar király?
Mit nem lehet ezen tudni, olyan egyértelmű.
Ismertettétek, közhírré tettétek Mátyás király törvényeit? Mindenre hivatkoztok, csak épp erre nem, a lényegre.
Akkor miről szól ez a weboldal, és mit tart be ez az egyesület? Azt hiszitek, nektek kell az ezeréves Magyar királyságban törvényeket hoznotok? Ezt fel sem merem tételezni, hogy megteszitek.
Minden lényeges dolog szabályozva van, csak nem adtátok át, és nem tartjátok be.
Csak egy választása lehet minden magyarnak, hogy eléri a maggal való kapcsolatot, hogy megtudja, ki a magyar király, és elfogadni őt.
Annyira be vagytok etetve, hogy nem fogadjátok el az ezer éves királyságot, és még utána sem néztek, ki a Magyar király?
Szent Korona van, így Magyar király is van a gyengébbek kedvéért, és ez nem vitatéma, hanem egyértelmű.
Érjétek el, hogy meg tudjátok keresni a Magyar királyt, ha változást akartok.
Magam mondjam meg, mi a dolgotok?
Ugye, ez viccnek is rossz.
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Támogatás
Hunszkita Facebook